rajz és vizuális kommunikáció

Ebben az évben a giccs volt a témánk a rajz óránkon. Ennek egy összefoglalója és továbbgondolása látható alább egy plakátba sűrítve. A giccs és az erdélyi házak volt a témám, amelyhez a Csíksomlyói Szék utca épületeit vettem alapul.

tavaszi gyakorlat / 3.

A második fele a gyakorlatnak a várva várt hét volt, hiszen kirándulós napok voltak: meglátogattuk a Fiumei úti temetőt, kibuszoztunk Nagytéténybe, hogy megnézzük, mi módon újul a település. A szerdát Balatongyörökön és Keszthelyen töltöttük. Igazi osztálykirándulós hangulat volt :D Csütörtökön a Belváros Szíve program helyszíneit jártuk körbe.. és ismertük meg jobban Budapestet. =) Most már azt is tudom, hogy mi az, hogy Duna-kő. Azóta mindenkinek mutogatom :D

A Kerepesi temetőben Almás Balázs tanárunkkal voltunk, aki elég jól ismeri a területet, hiszen több síremléket is tervezett a helyszínre. Ezeket meg is néztük, elsőként Bethlen István gróf síremlékét látogattuk meg, ahol a tervezés és kivitelezés viszontagságaival ismerkedhettünk meg.. megtudtuk, hogy hogyan kell orvosolni egy évszámcserét, ha véletlenül a születési és elhalálozási évek számjegyei összekavarodnak.
A másik Almási-féle sírterv Mádl Ferenc köztársasági elnök sírja, amely az előzőhöz hasonlóan üvegből készült. Az üveglap színezett műgyantával van összeragasztva, és mindkét esetben az üvegfelület elhelyezésekor a napjárás is figyelembe volt véve. A tervek különlegességének számít, véleményem szerint, az idő múlásával és a nap járásával teremtett aktív kapcsolat. A Bethlen sír délre van tájolva, ezért mindig szembe süt a nap és gyönyörűen csillog a matt üvegfelület. A Mádl-sírnak egy torz minta a különlegessége, amely az év bizonyos szakaszaiban (az évfordulón) az üvegre vetülve összeáll és egy kereszt forma látható.

A Fiumei úti temető egy igazi kert, melankolikus hangulattal és gyönyörű növényzettel. Annyira megmozgatja az ember lelkét,  amikor József Attila, Jókai vagy akár Babits sírját látja meg. Valahogy érződik a jelenlétük, a mélabús József Attiláé, akinek a sírja idézi versei rozsdáját és ott van Babits Mihály mélysége is, kinek borostyános sírja egyszerűségével megállít. Jó emlékezni, akár szomorkodni is és nem csak vidámkodni mindig.



A nagytétényi séta inkább gyakorlatias volt és nem annyira lírai, mint a kerepesi temető, habár Nagytétény is mély történeti értékekkel bír. A rómaiakhoz kötődése jelentős, melyet a tervekben is hangsúlyozni próbálnak, pl. a vásártéren egy útrészlet "rekonstrukció" jelzi majd, a római utak régi helyzetét. Ezen a téren épül egy "zászlósarok" is: a hét vezér zászlója.
Néhány hasznos infó (régi és új infók):
Ha egy zsinagógát egyszer megfosztják szakrális szerepétől, akkor soha többet nem is nyerheti vissza ezt a funkcióját.
Térkő borítás acélszegéllyel készül, hogy a stabil maradjon a burkolat. 5% lejtés alatt nem szükséges a burkolathoz korlát, mert az gyalogos terepnek minősül és nem akadálymentesítettnek.
A vízelvezetést egy lépcső esetében jobb az alsó terepen megoldani és nem a lépcső tetején.
A térburkolatot nem ajánlott menetiránnyal párhuzamosan lerakni, mert akkor jobban látszik a hiba (ferdeség).

És a naphoz legjobban illő lezárás.. Duna parti bodzaszedés, amiből 5 liternyi finom, friss bodzaszörp készült anyukám receptje szerint =)


A következő napon Jámbor Imre és Fekete Albert tanár urakkal ellátogattunk Mőcsényi Mihály tájépítész professzor úrhoz és és a keszthelyi kastélyparkba.
Mőcsényi Mihály professzor úr számomra nem csak szakmai példa, hanem emberként is nagyon tisztelem. Egyik legjobb mondata, amit a látogatáson mondott nekünk és követendő példának érzem: "A kert megépítésével egy életmód teremtés is volt a cél, hogy napi 3-4 óra fizikai munkát kelljen végezni." Úgy gondolom, hogy ennek a mondatnak mély tartalmai vannak hiszen, nem csak a fizikum számára, hanem a léleknek is nagy ajándék a kerti munka. Ennek a szemléletnek a hatása látszik Mőcsényi professzor úr és feleségének életén, fizikumán és a világhoz való viszonyán. Köszönöm nekik a példájukat!!

Érdekességek, infók:
A támfal állékonysága növelhető, ha a fal "cikk-cakkos", ilyenkor 10 cm falvastagság is elegendő lehet.
A garázshoz kapcsolódó konzolos lépcsők korukhoz (nem beszélve arról a korról, amikor készültek) képest nagyon elegánsak és az őket befutó szőlővel nagyon autentikusak. :)
A növények lassan nőnek, de a művi támrendszer teret tud képezni, amit idővel a növények is kitöltenek. (itt félköríves zsaluzatból készült támrendszer)
A legjobb HELY az erdei tisztás, ahol nekivethetem a hátam valaminek, tavacska van a közelemben és egy konkáv tér vesz körül, amely biztonságot ad. A tervezéseink során ilyen "helyek" teremtése a cél. Tereket hozunk létre, de fontos, hogy ezt 3D-ben és nem papíron, mert sokszor az alaprajzi játék minimálisan vagy egyáltalán nem érvényesül térben.

Láthattunk egy kis nyári lakot is!
A világítás a kályha könyökcsövéből készült (irányított fény).
A dolomit minden vizet felszív, ezért nem kell vízteleníteni és nem fagy szét.
A 1969-ben indult az építkezés, az "első időkben" sátorban laktak.
Aesculus carnea - kisebb termetű, mint a A. hippocastanum, vörös virág és kompakt megjelenés



"Az építész tervez egy házat és ültet mellé egy szép fát. A tájépítész keres egy szép fát és épít mellé egy házat." Mőcsényi Mihály

A keszthelyi Festetics kastély volt a következő állomásunk.
Infók:
Az angol kert 60 ha területű volt, de ma már csak 7 ha.  A kastélyt a külső birtokkal, Fenékpusztával egy lovaglóút kötötte össze, amelyet a ma is természetvédelem alatt álló fekete fenyő fasor övezett. Ennek a helynek igazán van genius locija.. nagyon különleges ez a fasor!



Az utolsó gyakorlati napon Balogh Péter István tanárunkkal Budapesten sétáltunk a belvárosban, hogy a Budapest Szíve program helyszíneit jobban megismerjük és beavatódjunk a tervezés részleteibe.
Elsőként a Fővám téri felszínrendezést néztük meg. Minden kis részletet megvizsgáltunk, hogy képet kapjunk és egyénileg eldönthessük, hogy egyet értünk vagy sem a kivitelezéssel. Itt indult útjára a nap szlogenjének is tekinthető: Bad design! Good design! miszerint az esztétika akkor kap értelmet és akkor lesz igazán jó, ha "praktikus" is, vagyis hosszú távon is fenntartható.
A Fővám téri szabadidős tér problematikáját is ecseteltünk. A terület mélyebben fekszik, ezért a Dunára való rálátás nehézkes és a belváros felől érkező turistákat majdnem teljesen el is zárja a rakparttól és a víz látványától. Nem beszélve arról, hogy a Szabadság híd pesti hídfőjétől nyílik talán az egyik legszebb Duna parti látvány. A magasság különbségek miatt a rekreációs tér körülbelül 3 m szintkülönbséget kell "elsimítson", az utcák, terek folytonosságát biztosítva.

Ezután a Kálvin teret és a hozzá kapcsolódó Kecskeméti utcát tanulmányoztuk át. A belváros új térburkolata a K-kő, amelynek formája a belvárost adja vissza, leegyszerűsített formában. A K-kő 2 nagyobb méretű kőlapból áll. A Kálvin téri ülőfelületek kapcsán figyelhettük meg azt, hogy általában a szemnek kevésbé zavaró, hogy a tereppel együtt minimálisan lejt az ülőfelület is, minthogy az ülőfelület a burkolattól elválva vízszintesen próbáljon maradni. Néztünk itt különböző fedlapokat is, öntött és burkolt aknafedőket, de mint kiderült az utóbbi nem is esztétikus, és még a használata is bonyolultabb az egyszerű, helyi mintával (kerületi vagy fővárosi címerrel stb.) öntött aknafedőknél.
Az egyetem téren is jártunk, ahol megtudtuk, hogy a tér elé egy facsoportot terveztek, ami helyet most végül egy helyi szórakozóhely árnyékolói kerültek ki. A fákat nagyon sajnálom, mert szerintem a helynek nagyon erős genius locit tudtak volna teremteni. Érdekes volt még a téren a különböző elemek tobzódása: a könyvlapforgató vízjáték, a térelválasztó üvegkockák illetve a színben nem túl esztétikus barna padok. Mindezek ellenére és ezekkel együtt a tér jól működik, valószínűleg helyzete és a tömeges ülőfelületek segítik a terület benépesedését.
Az Erzsébet parkban és a Gödörnél is voltunk, megismertük a hely múltját. Nekem újdonság volt, hosszú utat járt be, amíg elérte mostani állapotát.
Az új főutca projekt különböző területeit jártuk még be, pl. a Deák tér közelében fekvő, a térből enyhén kiemelt vízjátékos pihenőhelyet.

A városi séta nagyon hasznos volt. Olyan részletekre hívta fel a figyelmemet, amelyek a későbbi tervezések során is segítségemre lehetnek, nem beszélve arról, hogy kellemes nyári séta is volt egyben. =)
"Minden hatóság egy ember, aki dönt." Balogh Péter István

Köszönet ezekért a hetekért a tanárainknak, tényleg emlékezetes marad! =)



és néhány kép ehhez a héthez:
Nagytétény

Balatongyörök

Keszthely... és a meseszerű Fekete fenyő fasor:

tavaszi gyakorlat / 2.

A tavaszi gyakorlat első hete a budapesti Nehru part tervezésével telt. A főváros szeretné ha már jövő nyárra megújulna a Duna IX. kerületi szakasza. A munkálatokat a fővárosi városrehabilitációs program keretéből finanszíroznák. A mi szerepünk az volt, hogy friss ötletekkel segítsük a tervezést és így a kiviteli terv is minél hamarabb elkészülhessen.

A gyakorlat legizgalmasabb része az volt, hogy az egyetemi tanáraink mellett egy dán tájépítész professzor is vezette a tervezés folyamatát. Nagyon sokat tanultunk magáról a tájépítészetről, a hozzáállásról és végül a konkrét tervezésről is. A fő szabály, amit megtanultunk: egyszerűsíteni, mindent! A hét folyamán végig papíron dolgoztunk.. egy tekercs pauszpapírom elfogyott :D Csak a hétvégén nyúltunk géphez és akkor digitalizáltuk, amire szükségünk volt. Annyira más volt nem gép előtt ülni végig :)
Nagy köszönet ezért a lehetőségért az egész egyetemnek!!!

A hét tanulságairól írok majd bővebben is, mert nagyon megihletett. Egyelőre a végeredményt a mutatom, a plakátot, amit Kétszeri Ádámmal készítettünk.

tavaszi gyakorlat / 1.

Idén tavasszal hihetetlen jó gyakorlati két hetünk volt!! =)  Amit még az évközi egyhetes közösségi kert tervezős hét is megelőzött. A közösségi kertet a Békásmegyeri lakótelepre terveztünk. Jó volt valami teljesen reális és hasznos folyamatban részt venni. Egyik csúcspontja a lakossági fórum volt. Azt hiszem, nagyon határozottak kell legyünk, ahhoz hogy az emberek is elhiggyék, hogy ami hasznos és jó az tényleg az is. Hinnünk kell abban, amit csinálunk.. mert jó!!! csak nehéz a háttere. DE annyira van értelme.

No, a lényegre térve, alább láthatóak a közösségi kert terveink, amit Baji Hajnival készítettünk. 4 nap alatt kellett célt érni. Mi igyekeztünk a helyi adottságokhoz (domborzat, növényzet) alkalmazkodni és úgy elhelyezni a kerítés miatt elég merev kert formát.

design

http://www.onekindesign.com/2013/02/01/sumptous-vancouver-home-on-chilliwack-street/?fb_action_ids=4240857822440&fb_action_types=og.likes&fb_source=other_multiline&action_object_map=%7B%224240857822440%22%3A478706252187238%7D&action_type_map=%7B%224240857822440%22%3A%22og.likes%22%7D&action_ref_map=%5B%5D

az építészeti térelmélet óra margójára

A minap a tévében hallottam Hugyecz Lászlóról, egy híres magyar építészről, aki Sanghajban ért el nagy sikereket.
"1925-től 1941-ig mintegy 37, többségében még ma is álló és funkcionáló, nevezetes épületet tervezett Sanghaj városának (például a 22-emeletes Park Hotelt, amely az 1980-as évekig a város legmagasabb épülete és szimbóluma volt, a Sanghaji Nagyszínház épületét, a Joint Saving and Loan bank-épületét, a Baptista Kiadó és a Keresztény Irodalmi Társaság kombinált épületét, a posztmodern "Zöld Ház" épületsorát stb.)"


http://hu.wikipedia.org/wiki/Hugyecz_L%C3%A1szl%C3%B3

Széll Kálmán tér tervpályázat

Kert- és szabadtértervezés tárgyunkból ebben a félévben nagyon izgalmas feladatot kaptunk, a Széll Kálmán tér rekonstrukcióját kellett elkészíteni. Annak az apropóján, hogy ebben a témában kiírtak egy városépítészeti és építészeti pályázatot, gondolták ki a tanáraink, hogy féléves, közös feladatként is megpróbálkozhatnánk vele. Természetesen ez egy közös munka volt a tanárokkal, hiszen hatalmas feladat. A  munka során az volt talán az egyik legizgalmasabb rész, amikor közösen (hallgatók, tanárok) leültünk megbeszélni, hogy hol és hogy állunk. Nagyon sokat tanultunk ilyenkor, gyakorlatban valahogy máshogy és hatékonyabban megy a tudás átadása.

A feladat menete fokozatosan alakult, hiszen mindenkinek új volt a helyzet. Első körben a pályázati kiírás anyagával ismerkedtünk meg, próbáltuk megismerni a területet. (2012.09.27. - 2012.10.08.) Amikor leültünk elkezdeni a munkát, akkor először az asszociációinkat, a Széll Kálmán térrel vagy leginkább a Moszkva térrel kapcsolatos érzéseinket, tapasztalásainkat próbáltuk meghatározni. Azért volt ez szükséges, hogy a későbbi tervezői attitűd mellé mindig tudjon társulni a felhasználói nézőpont is, hiszen a legfontosabb, hogy használható tér legyen a Széll Kálmán térből.
Nekem például a Széll Kálmán tér 4 éven keresztül az egyetemre jutás egyik közbeeső pontja volt, így a teret reggel, napközben és még este is megismerhettem. Kellett egy kis idő, hogy összetudjam kötni Budapest más fontos pontjaival: hogy kerül ide egy 4-6-os villamos, a 18-as illetve 61-es villamos Buda másik feléről, de teljesen más útvonalon. Ezek kibogozása, megértése jelentette számomra kicsit a tér és jelentőségének megértését is. Hát, még amikor a metrón túl a budai várhoz való egyszerű kapcsolódását is felfedeztem.. azóta majdnem mindig innen közelítem meg a budai várat. Mindebből látszik, hogy nagyrészt a közlekedés az, ami értelmet ad ennek a térnek, ettől lesz értelme elmenni a Széll Kálmán térre. Tartózkodás céljából kevés ember közelíti meg, hisz a fehérneműket árusító kiabáló nénik illetve fekete munkára váró kétes arcú emberek nem biztosítják a legjobb társaságot pihenéshez illetve baráti találkozáshoz. Mindenki az óra alatt való találkozás után tovább szeretne menni, semmiképp sem maradni.
Ilyen gondolatokkal indultunk neki a tértervezésnek. Nem  volt cél minden emlék, történelmi réteg eltörlése, hanem inkább azok rendezése és egy átlátható, gyors áthaladást biztosító tér kialakítása. (2012.10.08.-2012.10.29.)

A következő feladat a tér vizsgálata volt: gyalogos kapcsolatok, fő útirányok.

Fő gyalogos útvonalak

A gyalogos kapcsolatok vizsgálata rámutatott, hogy a teret átszövik az utak, nehéz egyértelműen szabad teret kialakítani ahhoz, hogy ne akadályozzuk az áthaladókat. Tehát minél kevesebb berendezés szabadtér-építészeti elem elhelyezésére kell törekedni. Ebben az esetben viszont nagyobb mennyiségű fa használata indokolt, hiszen azok vékony törzsük révén nem képeznek akadályt és megfelelő árnyékolást biztosítanak.

A szükséges épített elemek közé tartoztak a különböző járművekhez kapcsolódó perontetők. A következő feladat ezek helyének megtalálása volt.

Perontetők és a gyalogos mozgások

A perontetők sokasága miatt egyre egyértelműbbé vált, hogy ezeket valamilyen módon (ténylegesen, vagy csak érzetre) össze kell kapcsolni. Megjelent a szalagmotívum.. mi lenne ha egy szalag fogná körbe a Moszkva teret? Néha a gyűrű szó is elhangzott, de azt valamiért nem szerettük.. túl merevnek tűnt. Egyik megosztó téma a metróépület szabadon hagyása vagy a gyűrűbe való zárása volt. Az épület Széna tér felőli finom látványa kérdéses volt, hogy "elbír-e" egy őt körülölelő szalagot.

A vitát nem folytatva otthoni feladatként azt kaptuk, hogy fákat és szalagot rajzoljunk. Hogyan működhet?

A vita itt sem zárult le, de egy jó kis elemzés hangzott el épület és fa kapcsolatról a tértervezésben.

A szalag mindenkinek más jelentett. Nekem valami ilyesmi járt a fejemben, de valahogy finomabban, jobb léptékben:

Végül arra jutottunk, hogy a tér pontosabb megfogalmazása érdekében, hogy kijelöljük magát a Moszkva teret, egy teljesen körülölelő szalagot alakítunk ki.

Innen indult a konkrét egyéni feladat is. (2012.10.29. - 2012.11.13.) Én Baji Hajnival együtt készítettem az alaprajzot autocadben. Első körben a meglévő alaprajzok összefésülése és rendezése volt a cél, hogy a lehető legkisebb és letisztultabb fájl legyen. A blokkosított alaprajzok átrajzolása, a rétegek átnevezése és azok csoportosítása után indult el az új, tervezett állapot felvezetése az alaprajzokra. Ez lépésről lépésre történt, először a szalag formáját kellett megrajzolni, a kilyukadó részek formáját kellett pontos ívszerkesztéssel elkészíteni. Majd az utak, elemek körvonalait és kitöltő formáit rajzoltuk meg. Amikor az első ütem kezdett kikerekedni, akkor az én feladatom a második ütem átvezetés volt. A legfontosabb változások a térszín alatt történtek, úgyhogy a módosítások nagy részét az utakon és azoknak a felfestésén kellett eszközölni. A mélygarázs kivezetőihez kapcsolódó újonnan kialakuló útsávok (buszoké is) felfestése, illetve az alagút miatt lecsökkenő szélességű Vérmező út átjavítása igényelte a legtöbb időt.

Egy fázisközi állapot autocadből

Az autocadben elkészült rétegeket egyenként kimentegetve, megfelelő nyersanyagot nyertünk a Photoshopos utómunkához.  A második ütem is ugyanazt a színvilágot kapta, mint az első ütem. 

Ami viszont nehezítette a munkát, hogy közben az első ütem Autocad fájlja is fejlődött, itt mindig, valami különbség volt a 2. ütem és az első ütem beállításai és azonos rétegei között. Így a photoshop fájlba való átvezetés után kiderültek eltérések, és mivel ez a fájl jóval nagyobb volt, mint az addigiak, ezért nagyon lassan és csak bizonyos kapacitású gépekkel sikerült dolgozni rajta. Nem volt titkolt az idegesség, hiszen úgy tűnt nem illeszkednek pontosan a rétegek és a gépek sem nagyon akarták vinni a fájlt.. többek segítségével és türelemmel sikerült azt az egy-két út közben módosult réteget is a helyére rakni és befejezni a 2. ütem tervét. Köszönet, hogy sokan segítettek a nagy ijedtségben!!

A munkánk eredményeit itt láthatjátok: 5 darab A1-es poszter. Nagy büszkeségünk, hiszen tudjuk, hogy mennyi munka, együtt töltött idő és persze jókedv van benne.

Díjazás
Nagy izgalommal mentünk el a kis körben megtartott eredményhirdetésre december 11-én reggel 10-re. Nem tudtuk, mit jelent, hogy hivatalosak vagyunk rá. A hét kiállított munka között rátaláltunk a sajátunkra is. Később kiderült nem véletlenül, hiszen mint egyedüli tájépítész csapat bekerültünk a díjazottak közé, az első 7 közé, és pályázatunk megvételt nyert. Nagy eredménynek érezzük, hogy mint tájépítészek és mint hallgatói-tanári csapat sikerült ilyen előkelő elismerést megszereznünk. A feladat elkezdésekor nem is mertünk ilyenre gondolni, csak egy jó és reális iskolai feladatként indult. Köszönet a tanárainknak is ezért az érdekes feladatért meg, hogy bíztak bennünk és, hogy velük dolgozhattunk!

A csapat tagjai:
Dr. Jámbor Imre - egyetemi tanár
Dr. Balogh Péter István - egyetemi docens
Gergely Antal - egyetemi tanársegéd
Dr. Almási Balázs - egyetemi adjunktus
Huter Dóra - PhD hallgató

Baji Hajnalka, Fekete Orsolya, Kerekes Bence, Kétszeri Ádám, Orosz Ádám, Reith Anita, Sipos Andrea, Zsigmond György - mesterszakos tájépítész és kertművész szakos hallgatók

http://epiteszforum.hu/a-szell-kalman-teri-palyazatot-az-epitesz-studio-nyerte


Interjú a FUGA rádióban
És végül a munkák összefoglalásaként is szolgál a FUGA rádióban elhangzott interjúnk. A riporter jó kérdései révén tényegesen kikerekedett, amit mondani szerettünk volna.

http://fugaradio.net/
hangtár: 2012. december 19. 10:00 Tervasztal1: Tájépítész hallgatók élesben