2013. január 23., szerda

Kilátó az állatkertben

A Formázás és modellezés és a Szabadtér-tárgyak formatervezése című tárgyak keretén belül nagyon izgalmas feladatot kaptunk: szintkülönbség áthidalása az állatkertben egyénileg választott módon és tetszőleges területen.
Mivel az elmúlt félév alatt  és ősszel  is az Állatkert bővítési területének (a jelenlegi Vidámpark területe) a tervezésével foglalkoztunk, ezért nem volt idegen az új feladat témája, otthonosan mozogtunk a terepen. Mivel a területre mindeddig csak koncepció terveket készítettünk, izgalmas volt valami konkrét helyzetet megvizsgálni, ötletelni róla és végül azt formába önteni.

Témám: kilátótorony
Helyszín: újonnan létesülő labirintus a meseparkban

Néhány gyűjtést már egy előbbi bejegyzésben közzé is tettem, amelyből látható, hogy elég távolról közelítettem rá a témára. Egyik célom volt, hogy a kilátó nyisson a környezete fele, a labirintus falának különböző közelségei fokozzák a felhaladók élményét. A szabadság is fontos szempont volt: olyan környezet teremtése, ahol a szabadnak, a természet részének érezzük magunkat.
A tárgy anyaga gyorsan körvonalazódott, hogy valamilyen játék kell legyen a fával, gerendákból építkezés. A nagy vágyam az volt, hogy csak fából készüljön a torony. Mivel ennek a megvalósítása jóval több időt és szakértelmet igényelt volna, ezért a társuló anyag a hajlítható acél lett, ami a maketten papírként jelenik meg.

Az installáció 1:15-ös méretarányban készült, a furcsa arány a kereskedelemben beszerezhető fagerendák  keresztmetszetére vezethető vissza. A műtárgy váza 1 x 1 x 12 cm és 1 x 1 x 20 cm paraméterű "gerendák"-ból, a hozzá csatlakozó lépcső  fekete, bronzos bevonatú  kartonpapírból készült. A terep és az alap hullámpapír. Az rögzítések vizes bázisú faragasztóval történtek. Nagyon hasznos segédeszköz, hiszen könnyen oldható és a fehér folyadék átlátszóként szárad.

A tárgy megformálásában a gerendákkal való játék révén egy teljesen egyszerű formából egy izgalmas térélményt adó építmény "kerekedik ki". Az alapforma a hatszög volt, amely hogy fogadó teret is szolgáltasson nyílszerűvé alakult át. A műtárgy egy dombon áll, így magassága csaknem megkétszereződik.

A fával való munka nem egyszerű, hogy koherens és ragasztás nélküli szerkezeteket hozhassunk létre. Jövőbeli célom, hogy a hagyományos ácsszerkezetek rögzítési módjainak felhasználásával készítsek egy műtárgyat. A tudást addig kell összegyűjteni, amíg még van kitől.






















Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése